Egy nagyon népszerű portálon élőben nyomon követhető a légi forgalom, melyik járat éppen hol tart, milyen magasan és milyen gyorsan repül. Délutánonként, napsütéses időben, mi is gyakran szemlézzük a teraszról, hogy éppen milyen gép is száll el felettünk, s persze kisfiamnak a fő kérdés minden alkalommal az, hogy mikor is jönnek azok a szép nagy "Dubai-i" gépek.

Az észlelésen túl a menetrendi adatokat (Frankfurt és München 15.00 utáni indulásokkal) is tanulmányozva láthatjuk, hogy nem véletlen, hogy nagyon sok esetben egymáshoz közeli időpontra esik 2 db Airbus A380-as átrepülése a Balaton térségében, olykor igen szép mintázatot alkotva az égen (és minden bizonnyal a járatok adatait tartalmazó idősorban is):

Várakozva a "Dubai-i" gépekre még érdekesebb megfigyeléseket is tehetünk, például a Budapestre leszálló gépeket vehetjük szemügyre, mert a Balaton középvonala felé teszik meg ereszkedő útjukat a reptér felé haladva. Viszont borúsabb, vihar közeli időben van, hogy hiába várjuk a megszokott útvonalon az ereszkedő gépeket. A szokásostól eltérő dolgot tapasztalunk. Ennek oka az, hogy már egy alacsonyabb sebességgel haladva nyilván nem célszerű 5.000 m körüli magasságban, ereszkedés közben belerepülni egy zivatar cellába.

Az alábbi ábrákon (a flightradar24.com és az idokep.hu portálokról) erre láthatunk egy konkrét példát, amikor egy Budapestre tartó járat a zivatar cellák miatt elég nagy kitérőt tett már a magyar légtér elérése előtt, így a járat útvonalának szokásos mintázatát nem követte ez a trajektória. Nyilván ez a járat rész/menetidejének növekedésével (és esetleg késéssel is) járt.

A példában mutatott időjárási körülmények azonban nem befolyásolták a magasabban (~ 12.000 m felett) repülő gépek útvonalát (így a Dubai-i gépek is a "megszokott" útvonalon haladtak el aznap délután, átrepülve a felhők felett).

Viszont a zivatarfelhő típusától, kiterjedtségétől függően még ebben a nagyobb utazómagasságban is sor kerülhet kitérésre, kerülőre. Még a "Dubai-i" járatok esetében is volt erre példa a közelmúltban, 2016.09.13-án. Ekkor a máskor egymáshoz nagyon közeli trajektórián haladó gépek közül mindegyik másfelé került (így aznap nem is láthattuk őket szabad szemmel). Olyannyira nagy zivatarfelhő volt ez egyébként aznap délután, hogy a járatok útvonalán, a földön is megtette a hatását, például Pakson özönvíz-szerű esőzés volt (további képek).

Az időjárás miatti késések a repülőgép járatok historikus adataiban is tetten érhetőek (a konkrét esetekben 6 óra 5 perces lett az út a kerülő miatt a frankfurti járatnál, a müncheninél pedig 5 óra 45 perces, amelyek több mint + 15 percet jelentenek az átlagos időtartamhoz képest).

A járatok késései pedig elég nagy gondot okoznak az utasoknak és a légitársaságoknak is világszerte, így a késések okainak feltárása és elemzése is fontos.

Aki szeretne jobban is elmélyedni a témában, s bővebb elemzéseket, vagy akár előrejelzéseket készíteni, annak ajánlom pl. ezt a valós járat adatokat tartalmazó adatsort és ezt a use case-t is, ahol egy konkrét megoldást ismertetnek (Hadoop és Python felhasználásával) az előrejelző modellek elkészítésére lépésről lépésre.

Tehát, elemzésre fel, keressünk érdekes (időjárás okozta) mintázatokat az adathalmazokban!